„Gyere, beszéljük ezt meg. Kezdjük el.”
Kántor Péter Köztünk maradjon című új kötetének bemutatója


Időpont:
Október 3-án, szerdán 19 órakor

Helyszín:
Nyitott Műhely (Budapest XII. Ráth György utca 4.)

A kötetet bemutatja Kálmán C. György kritikus és Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője.
Felolvas a szerző.
Zenél Dés László.

Örülnénk, ha jelezné jövetelét: A rendezvény facebook eseménye


line

Kántor Péter: Köztünk maradjon


Kántor Péter új verseskötete megrendítően személyes könyv. Ez a megmentett személyesség mindig is jellemezte Kántor költészetét, a Köztünk maradjon nagy verseiben pedig intenzívebb, mint valaha. A könyv legerősebb ciklusát azok a hosszúversek alkotják, melyekben "a dolgok neheze" kerül előtérbe, az anya elvesztése, a folyamatosan íródó vers, a "Megtanulni élni" muszáj-lehetetlensége. Kántor Péter költői hangjában, világlátásában a banális és a kozmikus, a mindennapi és a különleges, az érzéki és az absztrakt elválaszthatatlan egymástól, ekképp lesznek versei ironikusan filozofikusak, egyszerre játékosak és súlyosak. Emellett – és e közben – megszólal a közügyek iránt is érzékeny Kántor, hogy politikai-történelmi kérdésekben is költői választ, azaz emlékezetes verseket adjon. Ha még ehhez hozzávesszük a könyv ragyogó képverseit, elégikus dalait, filozofikus költeményeit, az Eszméletet megidéző Vízjelek darabjait, nyugodtan állíthatjuk, hogy a Köztünk maradjon az év egyik legfontosabb irodalmi eseménye. Egy nagy költészet újabb tetőpontja.


Terjedelem: 120 oldal
Méret: 140 x 197 mm
Kötés: Keménytáblás
Ár: 2290 Ft
ISBN: 978 963 1430 02 8


line

Sajtóvisszhang


„Minden egyes vers, minden sor, pusztán attól, hogy belekerül a kötetbe, jelentőségteljessé válik – legyen bár alkalmi vers (a Fodor Géza emlékére írt À la recherche des belles vacances, Az 50 éves Kemény Istvánnak szóló vers), káprázatosan mulatságos játék talált (vagy annak látszó) szövegekkel (Nyelvlecke kezdőknek) vagy (látszólagos) Puskin-értelmezés (Puskin meséje a madarakról). Mindegyik elnyeri a maga helyét, és egyiket sem érezzük afféle homokzsákként kidobhatónak. Sőt: ezek tartják egyensúlyban ezt a szelíd, de komor, játékos, de a halállal minduntalan szembesülő, naivnak látszó, de módfelett kifinomult költészetet. Kántor Péter nagy költészetét.”

Kálmán C. György, Élet és Irodalom



„Ugyanazt a tapogatózó, a helyzeteket, érveket megforgató, a nagy szavakat kerülő, emlék-elemekből táplálkozó, az olvasóval intim viszonyra lépő, a prózai hatásoktól nem idegenkedő, a költőiséget nem erőltető, s ezért annál hatásosabban felvillantó, tartózkodóan érzelmes költői nyelvet beszéli, mint érett költészetében mindig is. Jelentős új kötetében – Köztünk maradjon – nem találkozunk korábbi verseihez képest alapvetően megváltozott lírai személyiséggel. A meglepetés inkább az, hogy ez a lazának tűnő, de valójában nagyon is megformált versbeszéd nem határolja be a vers-gondolatot, s mi minden mondható el ezen a nyelven, mi mindenre terjeszthető ki.”

Radnóti Sándor, Revizor Online


line

Részlet a kötetből


MEGSZOKOD


Megszokod, mint a falu a harangot.
Összenősz vele, mint faág a törzzsel –
e rossz bohózattal, melyben mint kerge özvegy,
lúdtalpain a halál körbe-körbe szökdel.

Tűz van, esküvő, temetnek, születnek,
kitekerik a csirke nyakát levesnek,
botrány! bolondság! – sírnak és nevetnek,
szaladj játszani! – mondják a gyereknek.

Szaladsz és elesel. Megütöd magad és fáj.
Vagy megütöttek? Te ütöttél?
Fordulnál vissza? Fogadkozol? Elbújsz?
Ugyan már, hova szöknél?!


A részlet folytatásához kattintson ide!


line

Kántor Péter

Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító.

1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösz-töndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.

Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek, 1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – versek 1976-2009 (2009).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin: A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját állította össze (2000).


A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012)



Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009)


line

Kövessen bennünket:

line

Sajtókapcsolat


Tegyi Timea
Magvető Kiadó

Tel: (+36-1) 235-5027
Mobil: (+36-30) 984-6796
Mobil: (+36-20) 382-2657
E-mail: tegyi.timea@lira.hu

line

Ezt a hírlevelet azért kapja, mert Ön a Líra Könyv Zrt. központi adatbázisában szerepel. Amennyiben le szeretne iratkozni hírlevelünkről, azt itt teheti meg.

Kiadó: A Magvető Kiadó igazgatója
Sajtókapcsolat: Tegyi Timea
1086 Budapest, Dankó u. 4-8.
Tel: (+36/1) 235-5020
Web: www.magveto.hu