„Gyere, beszéljük ezt
meg. Kezdjük el.”
Kántor Péter Köztünk
maradjon című új kötetének
bemutatója
Időpont:
Október 3-án, szerdán 19 órakor
Helyszín:
Nyitott Műhely (Budapest XII. Ráth György
utca 4.)
A kötetet bemutatja Kálmán C.
György kritikus és Szegő
János, a Magvető Kiadó szerkesztője.
Felolvas a szerző.
Zenél Dés László.
Örülnénk, ha jelezné jövetelét: A
rendezvény facebook eseménye
Kántor Péter:
Köztünk maradjon
Kántor Péter új verseskötete megrendítően személyes könyv. Ez a megmentett személyesség mindig is jellemezte Kántor költészetét, a Köztünk maradjon nagy verseiben pedig intenzívebb, mint valaha. A könyv legerősebb ciklusát azok a hosszúversek alkotják, melyekben "a dolgok neheze" kerül előtérbe, az anya elvesztése, a folyamatosan íródó vers, a "Megtanulni élni" muszáj-lehetetlensége. Kántor Péter költői hangjában, világlátásában a banális és a kozmikus, a mindennapi és a különleges, az érzéki és az absztrakt elválaszthatatlan egymástól, ekképp lesznek versei ironikusan filozofikusak, egyszerre játékosak és súlyosak. Emellett – és e közben – megszólal a közügyek iránt is érzékeny Kántor, hogy politikai-történelmi kérdésekben is költői választ, azaz emlékezetes verseket adjon. Ha még ehhez hozzávesszük a könyv ragyogó képverseit, elégikus dalait, filozofikus költeményeit, az Eszméletet megidéző Vízjelek darabjait, nyugodtan állíthatjuk, hogy a Köztünk maradjon az év egyik legfontosabb irodalmi eseménye. Egy nagy költészet újabb tetőpontja.
|
Terjedelem: 120
oldal
Méret: 140 x 197 mm
Kötés: Keménytáblás
Ár: 2290 Ft
ISBN: 978 963 1430 02 8
|
Sajtóvisszhang
„Minden egyes vers, minden sor, pusztán attól, hogy belekerül a kötetbe, jelentőségteljessé válik – legyen bár alkalmi vers (a Fodor Géza emlékére írt À la recherche des belles vacances, Az 50 éves Kemény Istvánnak szóló vers), káprázatosan mulatságos játék talált (vagy annak látszó) szövegekkel (Nyelvlecke kezdőknek) vagy (látszólagos) Puskin-értelmezés (Puskin meséje a madarakról). Mindegyik elnyeri a maga helyét, és egyiket sem érezzük afféle homokzsákként kidobhatónak. Sőt: ezek tartják egyensúlyban ezt a szelíd, de komor, játékos, de a halállal minduntalan szembesülő, naivnak látszó, de módfelett kifinomult költészetet. Kántor Péter nagy költészetét.”
Kálmán C. György, Élet és Irodalom
„Ugyanazt a tapogatózó, a helyzeteket, érveket megforgató, a nagy szavakat kerülő, emlék-elemekből táplálkozó, az olvasóval intim viszonyra lépő, a prózai hatásoktól nem idegenkedő, a költőiséget nem erőltető, s ezért annál hatásosabban felvillantó, tartózkodóan érzelmes költői nyelvet beszéli, mint érett költészetében mindig is. Jelentős új kötetében – Köztünk maradjon – nem találkozunk korábbi verseihez képest alapvetően megváltozott lírai személyiséggel. A meglepetés inkább az, hogy ez a lazának tűnő, de valójában nagyon is megformált versbeszéd nem határolja be a vers-gondolatot, s mi minden mondható el ezen a nyelven, mi mindenre terjeszthető ki.” Radnóti Sándor, Revizor Online
|
Részlet a
kötetből
MEGSZOKOD
Megszokod, mint a falu a harangot.
Összenősz vele, mint faág a törzzsel –
e rossz bohózattal, melyben mint kerge özvegy,
lúdtalpain a halál körbe-körbe szökdel.
Tűz van, esküvő, temetnek, születnek,
kitekerik a csirke nyakát levesnek,
botrány! bolondság! – sírnak és nevetnek,
szaladj játszani! – mondják a gyereknek.
Szaladsz és elesel. Megütöd magad és fáj.
Vagy megütöttek? Te ütöttél?
Fordulnál vissza? Fogadkozol? Elbújsz?
Ugyan már, hova szöknél?!
A részlet folytatásához kattintson
ide!
|
Kántor Péter
Kántor Péter 1949-ben
született, Budapesten. Költő,
műfordító.
1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi
Karán angol-orosz, majd 1978-ban
magyar szakon szerzett diplomát. 1973
és 1976 között budapesti
középiskolákban dolgozott
nyelvtanárként. 1984 és 1986
között a Kortárs munkatársa.
1990-91-ben Fulbright ösz-töndíjas
az Egyesült Államokban. 1997 és 2000
között az Élet és Irodalom
versrovatvezetője.
Verseskötetei: Kavics (1976),
Halmadár (1981),
Sebbel-lobbal (gyerekversek,
1983), Grádicsok (1985),
Hogy nő az ég (1988),
Napló 1987-1989 (1991),
Fönt lomb, lent avar (1993),
Mentafű (válogatott versek,
1994), Búcsú és
megérkezés (1997),
Lóstaféta (2002),
Trója-variációk (2008),
Kétszáz lépcső föl és le
(gyerekversek, 2005), Megtanulni
élni – versek 1976-2009
(2009).
A brémai muzsikusok című
gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K
mutatta be (Fodor Tamás rendezte).
Fontosabb műfordításai: Pilnyak:
Meztelen év (1979), Remizov:
Testvérek a keresztben
(1985), Puskin: A kapitány
lánya (2009). Válogatásában
jelent meg az Új kabát, utolsó
esély – kortárs brit költők
antológiája (1993).
Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját állította össze
(2000).
|
A
Magvető Kiadónál megjelent
művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012)
|
Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry
Tibor-jutalom (1991),
Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst
Milán-jutalom (1992), József
Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj
(1999-2000), Vas István-díj (2004),
Babérkoszorú-díj (2007),
Palládium-díj (2009)
|
Kövessen
bennünket:
|
 |
 |
|
Tegyi
Timea
Magvető Kiadó
Tel: (+36-1) 235-5027
Mobil: (+36-30) 984-6796
Mobil: (+36-20) 382-2657
E-mail: tegyi.timea@lira.hu
|
|
|