Részlet a kötetből
Az öreg Rogyion a legtöbbször nyáron
jött, akkor viszont majd’ minden
vasárnap. Mindig a kordé mellett
ballagott, amelyet egy nagy termetű, girhes
ló húzott. Megállt az udvar közepén, és
hangosan kiabálta:
– Ószeres, ószeres!
Ez az „Ószeres, ószeres” úgy
hangzott, mint valami refrén a hosszú,
elnyúló nóta után:
A folytatáshoz kattintson ide .
|